GDE Digitális Oktatásmódszertani Nemzetközi Konferencia - technológiai innovációk az oktatás fejlesztéséért

Kiemelt hazai és nemzetközi szakmai érdeklődés övezte az oktatási innovációban élen járó Gábor Dénes Egyetem The Future of Teaching the Future of Learning (FTFL 2025) elnevezésű Digitális Oktatásmódszertani Nemzetközi Konferenciáját 2025. május 16-án.

 

A közel 200 fő részvételével megrendezett, hiánypótló szakmai esemény elsődleges célja az oktatók, a kutatók és gyakorlati szakemberek közötti együttműködés és tudáscsere elősegítése volt. A konferencián nagy hangsúlyt kaptak a legkorszerűbb technológiai eszközök – különösen a mesterséges intelligencia -, és azon gyakorlatok, amelyek bemutatják a technológiai innovációk valódi értékét az oktatásban.

A Gábor Dénes Egyetem több mint 30 éve az oktatási innováció éllovasa, és nemcsak szorosan összefonódik a távoktatás és digitális oktatás hazai, valamint nemzetközi gyakorlatának fejlődésével, hanem alakítja is azt. Az egyetem a téma szakértőjéhez méltó módon felvállalta azt a feladatot, hogy átfogó, nemzetközi képet adjon a szakma számára az oktatásmódszertan aktuális trendjeiről, lehetőségeiről. A konferenciára meghívta elismert nemzetközi partnereit, de egyben bemutatta azokat a legújabb innovatív megoldásait is, amelyek alkalmazásával az intézmény magas színvonalú digitális tananyagokat fejleszt, és rugalmas, minőségi képzést nyújt hallgatói számára.  

 

„Egyetemünkön kiemelt szerepet kapnak az oktatásmódszertani kutatások és fejlesztések, különösen a digitális és hibrid oktatás témakörében. Képzési profilunkból adódóan a technológia háttér és tudás rendelkezésünkre áll, így annak fejlesztésében is élen járunk, hogy ezt tudatosan és hatékonyan beépítsük az oktatás különböző szintjein” – mondta el a konferencia megnyitó beszédében Dr. Zimányi Krisztina, oktatásmódszertani szakértő, a Gábor Dénes Egyetem rektora, aki nem csak személyesen, hanem MI által létrehozott avatarja által is jelen volt a konferencián.

 

A konferencia délelőtti, plenáris előadásainak résztvevői betekintést kaptak, milyen kérdések foglalkoztatják leginkább az oktatással foglalkozó szakembereket, és ezekre milyen válaszokat, megoldásokat kínálnak.

 

Prof. Kaśka Porayska-Pomsta, az University College London MI Tudáslaboratóriumának vezetője az oktatás és MI viszonyát elemezte olyan alapvető értékek szempontjából, mint a méltányosság, egyenlőség, megbízhatóság és emberi autonómia, miközben felhívta a figyelmet, mely területeken van különösen szükség a kritikus személetre.

 

Prof. Piet Kommers, a Twente University the Netherlands professzora előadásában rámutatott, az eddigi rövid távú, tantárgyi alapon szervezett oktatás helyett a diákok gondolkodását, problémamegoldását kell fejleszteni. Előadásában felvetett kérdéseivel egyben válaszokat is keres, olyan megoldási mintát mutatva, mint a tematikus, STEAM-alapú (természettudomány, technológia, mérnöki tudomány, művészetek és matematika) gyakorlat, amely ösztönzi a diákokat, hogy túllépjenek a hagyományos tantárgyi határokon.

 

Prof. Molnár György, a Gábor Dénes Egyetem kutatója, és Dr. Nagy Enikő GDE-s egyetemi projekten keresztül mutatták be a robotika és a mesterséges intelligencia (MI) felsőoktatás fejlesztésében betöltött szerepét. Kitértek arra is, hogyan támogathatják ezek a technológiák a tanulási folyamatokat, és miként növelhetik a hallgatók elköteleződését és motivációját. Előadásuk során a résztvevők személyesen is megismerkedhettek NAO-val, a humanoid robottal.

 

Dr. Sonsoles López-Pernas, Kelet-finnországi Egyetem tanuláselemzője előadásának középpontjában olyan alapvető készségek álltak, mint a csapatmunka, a vezetői képességek és a kreatív gondolkodás. Ezek fejlesztésére mutatott be egy újszerű, izgalmas és kreatív megoldást, az oktatási szabadulószobát.

 

 

A vállalati szektor elvárásai és az oktatási kínálat összehangolásának szükségességét fejtette ki előadásában Dr. Stéger Csilla, a PwC Vezető Menedzsere, aki gyakorlati példákat is hozott arra, milyen kompetenciákra lesz szükség a jövőben egy sikeres karrierhez, és hogyan kell és lehet ehhez a felsőoktatásnak is igazodnia.

 

Az előadások délután négy szekcióban folytatódtak. A Beyond Borders (Határokon túl) szekcióban hazai és nemzetközi, mintaként is szolgáló gyakorlatokat mutattak be. Future of Learning (Tanulás jövője) és Future of Teaching (Oktatás jövője) szekciók központi témája az MI bevonása volt mind tanulói, mind oktatói oldalról. Az érdeklődők a legkülönbözőbb témában hallhattak előadásokat az MI matematika oktatásba történő bevonásáról, a kreativitás-vizsgálaton át egészen a nyelvtanárok megváltozott szerepéig. A negyedik szekcióban - Center of Digital Competence (Digitális Kompetencia Központ) – többek között a hallgatók digitális kompetenciáinak fejlesztése, a képzéssel kapcsolatos hallgatói elvárások, és a tanári szerepek a jövő osztálytermeiben volt a téma.

 

Az első visszajelzések szerint valóban hiánypótló volt a konferencia, amely a tanítás és a tanulás széles interdiszciplináris spektrumát nyújtotta. Ezt a résztvevők sokszínűsége is megerősítette: egyetemi oktatók, középiskolai tanárok, PhD-hallgatók és piaci szakértők voltak jelen az eseményen.

 

A kérdésre, hogy miért van napjainkban különösen szükség oktatásmódszertani témában tudásmegosztásra, Dr. Zimányi Krisztina beszédének zárása a válasz: „Az MI nem csupán technológiai újítás: ez pedagógiai innováció, amely új minőséget teremt a tanulásban és a tanításban egyaránt.”