Minden, amit a mikrotanúsítványokról tudni érdemes
Új kategória jelent meg az elmúlt hónapokban az oktatási palettán, a mikrotanúsítványok rendszere. Ezek olyan rövid képzések, amelyeken a résztvevők célirányosan fejleszthetik azokat az ismereteiket, készségeiket és kompetenciáikat, amelyekre a személyes és szakmai fejlődésükhöz szükségük van.
Az új képzési forma a leginkább alkalmas arra, hogy a gyorsan változó környezethez igazodó tudást rövid idő alatt átadja, ezért óriási potenciál van benne. A GINOP PLUSZ 3.2.1-21 pályázatnak köszönhetően most a cégek vissza nem térítendő támogatásból is fejleszthetik munkavállalóik digitális kompetenciáit, a mikrotanúsítványt nyújtó egyetemi képzések pedig akár a teljes képzési költséget meghaladó módon finanszírozhatóak.
A gyorsan változó környezetben, a tudásalapú, digitális társadalmi rendszerekben a siker kulcsa az alkalmazkodóképesség. Ezt várja el a munkaerőpiac is, hiszen a folyamatosan alakuló munkakörök ellátásához a szaktudáson kívül ma már digitális kompetenciák is kellenek. A munka melletti, élet hosszig tartó tanulás kormányzati és nemzetközi szinten is célkitűzés, nem véletlen, hogy Európai Unió is célul tűzte ki, hogy 2030-ra a felnőttek legalább 60%-a évente vegyen részt képzésben.
A hagyományos oktatási modellek azonban nincsenek felkészülve a gyakori változásokra, a tantervkidolgozás és az akkreditáció hosszadalmas és bonyolult folyamata ezt nem teszi lehetővé. Az egyik megoldást erre a helyzetre a mikrotanúsítványok jelenthetik, melyek olyan rövid képzések, ahol a résztvevők pontosan azokat az ismereteket, készségeket és kompetenciákat fejlesztik, amelyekre személyes és szakmai fejlődésükhöz szükségük van.
A felsőoktatási intézmények gyorsan felismerték az ebben rejlő lehetőséget, a Gábor Dénes Egyetemen jelenleg már közel húsz információs és kommunikációs technológiákra (IKT) irányuló, mikrotanúsítványt nyújtó kurzus várja az érdeklődőket.
Miben térnek el az egyetemi mikrotanúsítványok a hagyományos felnőttképzési tanfolyamoktól?
- Célirányos, legkorszerűbb ismereteket tartalmazó rövid képzések, melyeknek elvégzéséről egy egyetem állítja ki a tanúsítványt
- Nagy oktatási tapasztalattal rendelkező, akkreditált egyetemek kurzusai, garantálva a képzések magas színvonalát és kiváló minőségét
- A képzés időtartamára hallgatói jogviszonyt kap a résztvevő, annak számos előnyével
- Kreditértékű képzés, tehát esetleges további felsőfokú tanulmányokba hazánkban és az Európai Unióban is beszámítható
- A mikrotanúsítványok a hagyományos kurzusok egyes részeit válthatják ki, vagy akár diplomakiegészítésként szolgálhatnak
- Segítik a pályaválasztást, pályamódosítást, szakmai előmenetelt, élethosszig tartó tanulást, hiszen elvégzésük nincs korábbi felsőfokú tanulmányokhoz kötve, ellentétben például a szakirányú továbbképzésekkel
- Általában rugalmas, a hallgatók egyéni üteméhez, munkahelyi elfoglaltságához igazodó képzési forma
- A mikrotanúsítványok idő- és költségmegtakarítást biztosíthatnak a diákok és a munkáltatók számára, hiszen a képzés során nincsenek felesleges modulok, tantárgyi elemek, a tananyag kizárólag a kiválasztott témáról szól.
2024. június 30-ig elérhető a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) Plusz 3.2.1, amelyben a vállalatok, vállalkozások összességében 15 milliárd forint értékű képzési támogatásra pályázhatnak. A cég nagyságától és a képzéseken részt vevő munkavállalók számától függően 50-100%-ban finanszírozható a képzési költség, ezen felül a képzés miatt kieső munkaórákra bértámogatás is igényelhető. Mivel a mikrotanúsítványok egyetemi kreditigazolást adnak, így kreditenként 30 munkaóra bértámogatás számolható el, ezért a pályázati támogatás akár a teljes képzési költséget is meghaladhatja. Egy vállalkozás ennek megfelelően sokkal kedvezőbb feltételekkel fejlesztheti a munkavállalók tudását, szakmai ismereteit mikrotanúsítványokat nyújtó képzéseken, mint egy hagyományos felnőttképzési intézet tanfolyamain. Sikeres pályázat esetén a mikrotanúsítványok adminisztrációja könnyített és egyszerűsített elszámolással jár.